álmoskönyv

Nem aludtam jól, nem sokat, semmiképpen se eleget. Talán ezért is olyan tiszta, hogy VELE álmodtam... Már jó ideje nem gondoltam rá ennyit. Amint elhalványul a "friss" kép, tűnik elő az Ő arca, a mozdulatai, amikor még átölelt, ahogy akkor fogta a kezem. Azt hittem túl vagyok rajta, azt hittem elmúlt, de most megint előtűnt a mélyből. A mosolya, a szokásai, a tekintete... Lehet csak azért, mert többször beszéltem vele az elmúlt napokban, vagy nem tudom. Az arca vonalai halványan derengenek, mégis oly tiszták. Eddig azt hittem mindent jól csináltam, de összezavarodtam most...