ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Elegem vaaaan!!!! Nem akarom már ezt!!! (mély levegő)

Álmos vagyok.

Új év.

Fogadalom: elmegyek pszichiáterhez.

frontinért sírva

Nem bírok helyrejönni, nem tudok kitőrni.

Talán így most jó lesz, ideiglenesen.

Hiányzik a mesterséges nyugalom, a kis pirulák, a semlegesség, az álmosság, mert most éber vagyok, mint még soha, kiélezve minden kis mozdulatra, minden egyes szóra.

juhú, elmegyünk vacsizni... -.-'

pont ma...


Fáradt vagyok!


de a hajam jó lett ^^

Depresszió

A közöny és az önsajnálat mély bugyraiból üdvözöllek most téged kedves utazó, ki megálltál elolvasni eme apró szösszenetet.
"De miért kell ezt tenned?"-cseng még mindig a fülemben. "Én mindent megteszek érted."-igen... "Szeretlek..."-és megfordul, és kimegy. Nekem meg összeszorul a gyomrom. Gondolkodnom kell...

éjfél

Jó pár órát üldögéltem egy pohár whisky-kólával. Nevettem sokat, de nem vagyok jól. Nem, nem lelki sérüléseim vannak, vagy valami hasonló, mint máskor, nem is ideologizáltam meg most semmit, nem feledkeztem mély és sokatmondó gondolataimba, szimplán nem érzem jól magam. Konkrétan szédülök, és fáj a torkom. Többek közt. De nem is én lennék, ha nem motoszkálna mégis valami bennem, valahol elrejtve a hétköznapi dolgaim közé...
Egyre többet gondolok olyanra, akire már rég nem kellene. Találkoztam vele nemrég, csak beszélgettünk. Nem is volt semmi gond addig, amíg nem köszöntünk el, abban a pillanatban... valahogy, nem tudom leírni azt az érzést, amit az hagyott bennem, ami azóta is itt motoszkál a fejemben, a szívemben, igaz, csak a felében, de ezüstbe öntve.
Nem bírok tovább semmit.
Lefekszek aludni.

itthon

Elfáradtam. Aludnom kellett. 11 óra. Nem rekord, de kellett. Már szédültem, kimerültem. Kezdem megszokni. Majd idővel. Menni fog, mert megéri. Jó itt. Szeretem a lakást, szeretem az embereket, akik körülvesznek. Nem is alakulhatna jobban semmi. Boldog vagyok.

újra a gép előtt

Fáradt vagyok, de éber. Zakatol bennem minden. Kezdem úgy érezni, hogy túl vállaltam magam, amikor feljöttem Győrbe. Lehet, hogy nem tett volna jót az otthon lét sem, de ez sem megoldás, hogy megszakadok. Reggel suli, délután munka. Állandóan fáradt vagyok, és amikor még aludhatnék sem tudok, mert csak gondolkodok, hogy hogyan tovább. Nem szeretem a nagybetűs életet, főleg ha keveredik a kisbetűssel, mert most kb így néz ki nekem: ÉéLlEeTt... ami ugye kétszer annyi, mint amennyinek lennie kell. Mindenből van benne, amiből másnak egy kell.

Még mindig itt állok, és nincs szakmám, nincs semmi biztos dolog az életemben. Ideges vagyok, feszült, és még azt se tudom megtenni, hogy hazamegyek.
(nincs pénzem az utazgatásra...elköltözni se lehet, mert nem hagyhatom a többieket cserben)

Néha úgy érzem, hogy magamra maradtam. Itt és most megfogadom, hogy a következő alkalommal nem költözök össze a párommal, amíg meg nem kérte a kezem, mert ez így nem megy. Most még nehezebb, mint Antal mellett, több a dolgom, fáradtabb vagyok, féltékenyebb, hogy nem kell dolgoznia, és rájöttem, hogy egy 3 idegennel költöztem tulajdonképpen össze. Eddig is sokat voltunk Danival együtt, de ez más teljesen.

Magunkra vagyunk utalva, és nincs mögöttünk a biztonsági heveder...

Megfáradtam.

Balatonalmádi2010

Kissé rossz időnk volt eddig, de ennek talán ma vége. Az első nap, hogy napsütésre ébredtem, úgyhogy a mai program a nyári bőrszín megszerzése fájdalmak nélkül. Eddig elég jól alakult a "nyaralás", mert valamilyen fesztiválszerűség van itt, és jó a hangulat, néztünk horgászokat is, voltunk étterembe ^^♥, sokat sétáltunk, kaptam vásár fiát... Összefoglalva elég jól alakult minden. Arról nem is beszélve, hogy kezdek rendbe jönni, minden téren. Azt hiszem lassan, nagyon lassan kezd beforrni a seb, amit az előző ballépéseim mélyítettek el, és talán végre helyreáll minden, és olyan lesz, mind régen, végre úgy fogok hinni magunkban, ahogy kell. Pár képes összefoglalás az eddigi nyaralásról:

álmoskönyv

Nem aludtam jól, nem sokat, semmiképpen se eleget. Talán ezért is olyan tiszta, hogy VELE álmodtam... Már jó ideje nem gondoltam rá ennyit. Amint elhalványul a "friss" kép, tűnik elő az Ő arca, a mozdulatai, amikor még átölelt, ahogy akkor fogta a kezem. Azt hittem túl vagyok rajta, azt hittem elmúlt, de most megint előtűnt a mélyből. A mosolya, a szokásai, a tekintete... Lehet csak azért, mert többször beszéltem vele az elmúlt napokban, vagy nem tudom. Az arca vonalai halványan derengenek, mégis oly tiszták. Eddig azt hittem mindent jól csináltam, de összezavarodtam most...

vége ennek a napnak is

30-as lettem! Boldog névnapot Dani! Tudom, elég fura "ajándék", de azt hiszem ez az, amit hasznos ajándéknak mondanak :D Ezen kívül van egy hasznos, és két félig hasznos ajándék, de nem mondom meg még mik, nem lövöm le a poént. Ha egy névnapért ennyit szenvedek, mi lesz még Dánielem szülinapján :D

Beértünk a célegyenesbe, már csak 4 nap, és újból karjaimba tarthatom Danimat :) Na jó, tudom, ez nem kicsit csöpögött most, de valahogy így van mégiscsak.

Holnapi program: komplett takarítás. Mosogatógéppől ki, szennyest be, szemetet ki, lakást felmos. Nem tudom miért, de ezzel is remélem, hogy gyorsabban telik el az a nap. A péntek még kérdéses, mit csinálunk, szombaton jönnek anyuék, és végleges takarítás, vasárnap meg csinálok fánkot, ahhoz hozatok pár hozzávalót anyuval szombaton. Jó lesz, az biztos. A napi étkezéseket még meg kell oldanom valahogy, mert anyagilag lenulláztam magam, és a hűtő kezd kifogyni... Holnap még maradék, pénteken hotdog, szombaton jönnek anyuék, OH! Meg is van oldva minden!

Kezd Dániel hiányozni. Féltékeny vagyok rá, mert sose láttam a tengert, és nagyon rossz, hogy nem mehettem el vele! De jó itt lenni, szeretek vigyázni az állatokra meg a házra. DE AKKOR IS!!!!!

DANI!! Igen, jól sikerültek a fánkok :D

Facebookon rájöttünk, hogy unatkozunk, hát sütöttünk ma este Bencével fánkot, Isteni finomak lettek...

Kár, hogy utána összevesztem anyámmal, mert nem fogja fel, hogy az én felelőségem itt minden, és ha öcsém nem fogad szót, nem tudok rá figyelni! Nem érdekel, ,hogy az öcsém, mindent nem tehet meg, és ne beszéljen vissza, és akkor még utána az Ő pártja is van mindig fogva, mert Ő a gyerek...

az elmaradt jelentés

A mai és a tegnapi napom felemelő volt :) Anyuval ma bevásároltunk, kaptam soksokmindent. DE!

Dani ma kétszer felhívott, hogy mi van velem, mert annyit mondtam neki első hívásnál, hogy nekem tulajdonképpen nem hiányzik. Nem hazudtam, nem szokásom. Jól megvagyok nélküle, az egy bajom, ami tényleg nagyon zavar, hogy egyáltalán nem tudom felidézni az arcát. Ez megnehezíti a "távkapcsolatot". Valószínűleg a környezet miatt nem hiányzik, legalábbis ez egy teória. Részben igaz, mert jól érzem itt magam, de abban téved, hogy csupán emiatt lenne, hogy úgy érzem eltávolodtam most Páromtól. Öcsém, anyum velem volt, és nem voltam egyedül. Ha nem lenne se lennék egyedül, mert mindig lenne ki velem legyen otthon is, amúgy is. Igaz, hogy az ő haverjaival töltöttem a szombat estém, de akkor sem egyedül... ÉS! ha egyedül lennék is feltalálnám magam.

Kezdem úgy érezni, hogy megfolyt a párkapcsolat. Örülök, hogy nélkülem van, örülök, hogy nincs velem, de a végén, rosszabb lesz az újbóli találkozás, mint azt Ő remélné...
(de szeretem...(?) nehéz valakit távolról szeretni.)

első két nap

Első nap egyedül: Fibi depressziós. Egész nap alszik, illetve az árnyékomat játssza. Nem történt semmi egész nap. Én nehezen kezelem a hőséget, 3szor vettem hideg-vizes zuhanyt. Nem sokat aludtam az első 24 órában. Nagyon furcsa, hogy olyan távol van tőlem Dániel. Hiányzik, és irigylem, hogy ott lehet, amíg én itt töltöm a szülinapom, de örülök, hogy legalább nem egyedül, mert holnap jönnek anyuék. Fura egyedül lenni, de valahogy mégis jó, mert nehezen viselem ezt az időt. Este fel sikerült rázni a kutyát egy kis locsolással, utána vidámabb lett.
Második nap hajnala: Megint nem tudok aludni. Kint nagy a hangzavar. Sok a fiatal. 3kor felébresztett a kutyus. Elment az esze. Elkezdett ugatni, amíg ki nem engedtem, de 5 percen belül visszatért. Végre elaludtam volna, erre újból rájön az ugathatnék, közbe Sztracsi is előkerült, és kért enni. Hajnalban. Lefeküdtem aludni, most kaptam egy órát. Megelégeltem, és kizártam Fibit a szobából. Utána sem aludhattam sokat, mert 7kor elkezdte a szobaajtót piszkálni. Felkeltem megint, kimentem vele, visszafeküdtem, erre egyszerre támadott meg Fibi és Lusta, az utóbbi nem engedett egyáltalán visszaaludni, csak nyávogott megállás nélkül, bár én inkább mesélésnek nevezném.
Lusta folyamatosan behozza a kölykeit, be kellett zárnom az ajtót.
Egyenlőre ennyi történt velem.

2010.07.14.

Mosogatnom kellene... Dani hazament. Reggel kelek és megyek én is Szombathelyre. juhúúú nem keltem ilyen korán már...egy ideje. /*nem tudok pontos adatot, úgyhogy nem is saccolok*/

Leittam magam sörrel, de elmúlt, aminek el kellett múlnia :D

Nincs erőm írni most többet, inkább elmosogatok, ebben a hőségben nem volt erőm semmit csinálni, arról nem is beszélve, hogy egyik kellemetlen mellékhatása a rossz vérkeringésnek az állandóan zsibbadó kéz.
Érdekes másfél hetem lesz, és kapok szuvenírt Montenegróból :P :D

Vasárnap szülinapom lesz, szombaton leszünk Danival 3 hónaposak, de sokkal többnek tűnik. ;)

képek

Nosztalgiáztam és végignéztem a régi képeimet, melyeket csináltam az elmúlt fél évben. Fél év alatt 4 féle hajszínem volt, voltam decemberben még fekete, februárban kezdtem el kiszőkíteni, két hónap szőkeség, vagy lehet 3 is, és azután vörös, amit ledobott a hajam, és egy barnás színt kaptam most. Volt piercingem a szám szélén, volt 3 pasim, 4... őőőő...izé. hja. Voltam egyetemista, vagyok munkakereső, leszek állással rendelkező, majd újra egyetemista. Szerelmes voltam, csalódtam, volt egy mellékes, és most újból, jobban mint valaha szeretek valakit, és megint eljutottam arra a szintre, hogy vele tervezem leélni az életem (?!)... Voltam is, vagyok is, leszek is, változok, sokat, hirtelen, és az még kérdéses, hogy milyen irányban. A blogom töröltem, az életem élem, közbe leírom, de nem ebben, nem ennek élek. Depi kezd múlni, illetve csak javul. Gyógyszeren élek, marfarinon, frontint nem engednek szedni, mert egyszer sikeresen túladagoltam, de még nem vészesen. cigi: napi egy legrosszabb esetben, de inkább a heti 3 szál a jellemző. inni: még mindig nagyon mértékkel. Sokat vagyok párommal, talán túl sokat is, de ha neki megfelel, én nem bánom, szeretek vele lenni. Msn heti 2-3 órára csökkent, amit haladásnak tekintek, azt figyelembe véve, hogy volt, hogy a gép előtt éltem. Plurk törölve az életemből...

Összegezve, javuló tendencia mutatkozik, kezdem kiheverni a trombózist, kezdem kiheverni a borzalmakat, kezdek (talán megkockáztathatom) boldog lenni! Köszi Dani, köszönöm a türelmed, köszönöm, hogy mellettem vagy mindig és mindenben, amikor hisztis vagyok is mindig tudod, mivel lehet visszazökkenteni, ismersz már, és ez igaz megrémít, de mindenképpen jól esik. Tudom, nehéz velem...

De szeretlek...